Tari Jurta Akadémia 2012

Jurta akadémia Taron, kopjafa állítás a honfoglalás kori magyarság katonai segédnépeinek. Íjászverseny. Emlékoszlop állítás a besenyőknek, székelyeknek, jászoknak, kunoknak, palócoknak.

Tar Lőrinc emlékünnepség 2011

kattintson erre az oldalra:

www.danyikronika.hu/node/6384


Lőrinc pokoljárása

Az 1370 körül Taron született, a Rátót nemzetség Tari ágából származó Tar Lőrinc Zsigmond király kalandos életű lovagja volt. 1405-1407 között honti és nógrádi ispán, 1407-1409 között pedig pohárnokmester lett, majd 1408-tól királynéi asztalnokmester. A források 1426 után már hallgatnak róla. A sokat utazó Zsigmond király kíséretében nem egyszer járt Nyugaton, 1415-ben elkísérte uralkodóját a konstanzi zsinatra, de már előtte 1409-1411 között megfordult Írországban is. Valószínűleg a Zsigmond környezetében megismert pokoljárásról szóló történetek hatására ekkor látogatta meg Szent Patrik purgatóriumát, azt a kéngőzös barlangot, melyet a középkori zarándokok a pokol bejáratának tekintettek. Az itt szerzett élményeiről és látomásairól beszámolt a dublini királyi jegyző előtt, aki írásba foglalta azokat. Ezt a dokumentumot ma a British Múzeumban őrzik. De nemcsak a hivatalos beszámoló, hanem a néphagyomány is fenntartotta emlékét. 1520 körül 13 hexameteres sorból álló latin kivonat maradt fenn abból a versből, mely Tar Lőrinc pokoljárását taglalta, majd 1552 körül Tinódi Sebestyén feltehetőleg ugyanezen költeményből bevette Zsigmondról írott krónikájába Tar Lőrinc látomásainak Zsigmondra vonatkozó részeit. A teljes képhez hozzátartozik, hogy Tar Lőrinc, a település birtokosa korának művelt, tollforgató, világlátott embere, aki a latin és a görög mellett a héber nyelvet is ismerte.



 http://mek.niif.hu/05700/05765/html/02.htm

Idézet Dr.Dézsi Lajos :Tinódi Sebestyén művéből:

"A mű végén (1169-1200. v. s.) van Tar Lőrincz pokolbeli látása.

Ez a kis elbeszélés alighanem többet ér, mint az egész krónika. Nem a kidolgozás miatt, mert abban Tinódi, ha ugyan változtatott az eredetin valamit, itt is nagyon gyengének mutatkozik, hanem mivel a feledéstől megóvott egy érdekes mondát. Az elbeszélésnek kezdete is érdekes: «Énekben hallottam, vagy volt vagy nem volt». E szerint tehát egy hegedős-ének volt forrása s a «vagy volt, vagy nem volt» kezdet azt is mutatja, hogy e hegedős-ének bevezetésével legalább a népmesére (hol volt, hol nem volt) emlékeztetett.

A hegedős-ének arról szólott, hogy Tar Lőrincz pokolba bément és ott egy tüzes nyoszolyát látott, melynek «négy szeginél négy tüzes ember állott. Tar Lőrincznek azt a «szózatot adák», hogy a nyoszolyát Zsigmond királynak tartják. A négy ember: egy érsek, ki hamis dézmáért, egy kanczellárius, ki levélváltságért, s két nemes úr vagy parasztúr, kik dulásért és hamis vámszerzésért kárhoztak. Látott azonkívül még sok csudadolgot: egy tüzes kádferedőt, melyben Zsigmond császár feredett s körötte forgódott Mária király leányával és sok párta nélkül való leányok, szép menyecskék és szép ruhások, kiknek Zsigmond «megmérte köldekeket, hosszuságokat és szép tűgyeket». Tar Lőrincz ezt a császárnak megmondta s az azt felete: «Lészen arról nagy gondja, mint ő ágyát pokolból kiiktassa és hogy menyországra igazgathassa.» E végett koronának egy is ágát elrontá, tizenhárom (szepesi) várost ő elszakasztá, Nyolczvanezer forintért zálogosítá: Budán a Szent Zsigmond kápolnát ezen a pénzen rakatta. Belé gazdagságot s papokat szerzett, nagy sok jószágot adott neki s Szent Zsigmondról nevezte el, hogy avval ágyát pokolból kivethesse 


Tar Lőrinc nevű főúr csakugyan élt Zsigmond korában, a ki vele ment a konstánczi zsinatra is, egy világot látott és sokat utazott nemes, a ki bolyongásait egy emléktáblán is megörökítette, amely emléktábla latin verses szövege fentmaradt a gyöngyösi ferenczrendi kolostor egy XVI. századi kézíratában. E szerint Tar vagy Thari Lőrincz a Rathold nemességből származó főnemes katona volt, a ki bejárta a földkerekségét, hogy tengeren és szárazon eljuthasson a szentek küszöbeihez. Volt Ázsiában, Afrikában, Európában és Indiában, volt a Nóé bárkájánál, a Sinai hegyen és Jeruzsálemben… Az oceanon hajózva megismerte Patrick rejtelmeit.

Ez a Tar Lőrincz valószínűen egy személy azzal a Pászthói Rátholdi Lőrincz királyi főétekfogóval, a kinek számára Zsigmond 1408. jan. 10-én útlevelet állít ki, hogy meglátogassa Szent Jakab sírját Compostellában (Spanyolország) és Szent Patrick purgatoriumát Irországban. E zarándokút leírása kézíratban szintén megvan s ebből látjuk, hogy Pászthói Lőrincz 1411-ben egy napot (nov. 10. vagy 11-ikét) csakugyan Irlandban s Szent Patrick barlangjában töltött. Zarándokhely volt ez, melyhez az a hír és hit csalta a jámbor hívőket, hogy e barlangba leszállva, büneiktől megtisztulnak. Ezért nevezték purgatoriumnak is. "

 http://web.zone.ee/aurin/regek/tarlorincpokoljarasa.html







Weblap látogatottság számláló:

Mai: 23
Tegnapi: 38
Heti: 171
Havi: 346
Össz.: 65 473

Látogatottság növelés
Oldal: Tar Lőrinc
Tari Jurta Akadémia 2012 - © 2008 - 2018 - tarijurtaakademia.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »