2012. július 7-én, szombaton emlékoszlopokat szeretnénk állítani azoknak a  rokon, katonai segédnépek emlékére, akiknek letelepedésükkel, beolvadásukkal is jelentős szerepük volt a magyarság kialakulásában.

http://www.baloghpet.blogspot.com/2009/09/magyarsag-katonai-segednepei-ix-es-xv.html

Idézet a honlapról:

Dr. Henkey Gyula – Zombory István

"Katonai segédnépeink nagyrészt időponti sorrendben az alábbiak voltak: kabarok, székelyek, besenyők, bolgár-törökök (böszörmények), Derbent környéki alánok, úzok (oguzok), kunok, jászok. A fentiekben felsorolt katonai segédnépek közül egyesek több csoportban is csatlakoztak a magyarsághoz, így a kabarok alán rétege és a székelyek első csoportja még a honfoglalás előtti időben. A besenyők első csoportja már a 895. évi honfoglalás idején a kabarok egyik részeként részt vett a Kárpát-medence elfoglalásában is. A kabaroknak is volt besenyő rétege, mely horezmiként van említve, és melynek nyelve Harmatta (1977) szerint besenyővel kevert alán volt. A bulakok is segédnépeink közé sorolhatók, akik Erdély déli részében a székelyekbe olvadtak be, és a székelyek egyik csoportjaként sorolhatók a magyarság katonai segédnépei közé. A székelyek első csoportja a kabarokkal egy időben, még a IX. század közepén csatlakozott a magyarsághoz (Győrffy, 1983), másik csoportjuk a Kárpát-medencében élte meg a magyar honfoglalást, és a Kórogy-ér környékén csatlakozva részt vett a Kárpát-medence meghódításában. Valószínűnek látszik, hogy harmadik csoportjuk a kabarokkal együtt a Kassa és Losonc közötti sávban már korábban katonai őrhelyeket alakított ki. Ezek várták be a honfoglaló magyarok érkezését, és megfigyelték a katonai mozgásokat. A honfoglalás után kezdetben a történeti Magyarország gyepűit nagyrészt kabarok és székelyek védték, akiket főleg Taksony fejedelem időszakában besenyőkkel erősítettek meg. A magyar – besenyő közeledést főleg az segítette elő, hogy Taksony fejedelem felesége (Géza anyja) besenyő hercegnő volt, akivel egy egész besenyő törzs és a fejedelemnő testőrsége is beköltözött a Kárpát-medencébe. Valószínűleg a Közép-Ázsiát sújtó szárazság és a nyugat-szibériai arab előretörés miatt a jelenlegi Nyugat-Kazahsztán területéről kiűzött úzok hódították meg a besenyők lakta területeket, de lehetségesnek látszik az is, hogy a besenyőkkel kevert úzok a keleti gyepűinket támadó népességek miatt hol besenyőként, hol úzként vannak említve. Megjegyezzük, hogy az Amu-Darja deltavidékén ma is élő karapalkakok (fekete süvegesek) az őshazába visszatelepült besenyők és úzok (Györffy, 1990). A besenyők fele, de legalább harmada a magyarságba olvadt be, többi részük pedig a déli és keleti ukránokba, valamint a moldvai románokba, aminek hatásaként feltételezhető volt a többi szlávoktól és a havas-alföldi románoktól való jelentős embertani eltérés, amit a moldvai magyarok beolvadása is erősített.

A történeti, régészeti, és embertani adatok arra utalnak, hogy a katonai segédnépeinknek jelentős szerepük volt a magyarság kialakulásában. Embertani szempontból az írásos források szerint főleg a kabaroknak, székelyeknek, besenyőknek, kunoknak, jászoknak és a bulaknak tartott népességek mai leszármazottainak etnikai embertani vizsgálata nyújthat támpontot. Az említett rokon népeknek tartott segédnépek közelségére nézve igyekszünk a fentiekben említett csatlakozott népességek utódaira vonatkozó adataikat időrendi sorrendben vázolni. E téren problémát jelent, hogy egyes néprészek több alkalommal is csatlakoztak a magyarsághoz, és meg kell jegyeznünk, hogy a magyarságtól elszakadt e néprészek különböző időpontokban váltak ki. Ezek közül már korábban is tudtunk arról, hogy Azerbajdzsán, Grúzia és Örményország határára telepedett le egy magyar néprész, valamint egy másik néprész a volt volgai bolgárok szomszédságába. Újabban tudomásunk van Kazahsztánba, Üzbegisztánba és Mongóliába elszármazott magyarokról is, de lehetségesnek tartjuk, hogy a Közép-Ázsiába került néprészek nem a honfoglalás előtt kerültek a jelenlegi lakóhelyükre, hanem a tatároknak nevezett mongolok által 1241−1242-ben elhurcoltak utódai, leszármazottai."

---

Oldal: Kopjafaállítás
Tari Jurta Akadémia 2012 - © 2008 - 2024 - tarijurtaakademia.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat