Kőrösi Csoma Sándor

Június 05-én (szombaton) baráti meghívásnak eleget téve a dányi íjász csapat a Nyugati-Mátra peremén, a Zagyva völgyében fekvő Tar községbe látogat.
Kovács László tari barátunk (aki 2009-ben megnyerte a turul szobrunkat) hívott meg bennünket egy baráti íjász versenyre.Saját fotókkal frisssítve!

Tar község nevezetességei közé tartozik a Szent Mihály római katolikus temploma, Tar Lőrinc Udvarháza romjai, Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark és a Sztupa.

A község leghíresebb földesura „pokoljáró” Tar Lőrinc volt, Zsigmond király bizalmas embere. Érdemeit akkor szerezte, amikor 1401-ben a főurak rátámadtak Zsigmondra, azt követelve, hogy űzze ki a kiváltságokat élvező idegeneket az országból. Az uralkodó védelmére csak Tar Lőrinc rántott kardot, amiért is később Hont és Nógrád megye ispánja lett. Tar Lőrinc később az irodalomba is bevonult: írországi „pokoljáró” útját - amit a Szent Patrick-sziget kénes barlangjához tett – Tinódi Lantos Sebestyén énekelte meg.
Tari udvarházának romjai a templom mellett találhatók.

Az 1784-ben, Erdélyben született Kőrösi Csoma Sándor egész életében a magyarság eredetét kereste.

„Én, hogy mind tulajdon vágyódásomnak eleget tegyek, mind pedig nemzetemhez való háládatosságomat és szeretetemet megmutassam, számba nem vévén a fáradságot és megtörténhető veszedelmet, azon fáklyánál fogva melyet Németországban gyújtottam volt meg, elindultam nemzetem eredete felkeresésére.”

Kőrösi Csoma Sándornak mindvégig töretlen meggyőződése volt a szkíta-hun-magyar rokonság. Testvéreinket, rokonainkat keresve jutott el végül Nyugat-Tibetbe, Ladakba.(A tibetiek szkíta leszármazottaknak tartják magukat.)

Itt, a Himalája csúcsai között,4-5000 méteres magasságban fekvő kolostorokban hét éven át tanulmányozta a tibeti nyelvet és sajátította el a buddhista szellemiséget képzett lámák segítségével.
Ezután Indiában kiadta a híres Tibeti-Angol Szótárát és Tibeti Nyelvtanát, a világ számára addig ismeretlen anyagokat jelentetett meg a tibeti buddhizmusról tudományos dolgozatokban.
 Tábla

A buddhizmus nyugati tudományos szellemben történt feltárásáért, és az egész világra kiterjedő ismertetéséért, valamint példaértékű szent életéért Japánban a buddhizmus szentjének ismerték el.

Magyarországon összesen hét sztupa található. Ezekből három nyilvánosan megtekinthető: zalaszántói, tari, becskei.
Ezek közül a zalaszántói, - mely 1992-ben épült- Európa legnagyobb, kelet-európai első ilyen jellegű szentély. A vallás szabályai szerint készült a 30m magas és 25m széles sztupa.
Európában csupán ez a szentély tartalmaz eredeti Buddha-ereklyét (csontszilánkokat).

A sztupa formáját szigorú előírások kötik. A lépcsőzetes talapzat a medhi. Ezen emelkedik a sztupa teste az anda, amely formájával az égboltot jelképező, a világegyetemet magába foglaló tömör építmény. A tetején álló négyszögletes alakzat (az ereklyetartó), a harmika a világ csúcsán élő istenek lakóhelye. A közepéből felnyúló árboc a yasti a világtengely jelképe.
A mindig páratlan számú korong (charta) a létsíkokat, az istenek egeit jelöli.
Együttesen világfa-életfa-motívumként is értelmezhető.

Tar felé közeledve már messziről látszik a fehér színű buddhista templom aranyozott csúcsával.
A Kőrösi Csoma Sándor Emlékparkot a Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség hozta létre és tartja fenn, az egyetemes emberi értékek, valamint nemzetünk ősi hagyományának felbecsülhetetlen értékei hirdetésének, fenntartásának és ápolásának céljából.

A békesztupa a magyar bodhiszattva (szent ember), Kőrösi Csoma Sándor halálának 150. évfordulója alkalmából készült 1992-ben, és személyesen a Dalai Láma szentelte fel.
A szentélyt békeszimbólumnak és Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) életművével kezdődött szellemi-kulturális kapcsolat folytatásának tekintik.

A sztupa a tökéletesen megvilágosult szellemet testesíti meg, amely a határtalan bölcsesség, a határtalan együttérzés és a szeretet elválaszthatatlan egysége. Külső lépcsős formája a spirituális fejlődés, a megvilágosodás felé vezető fokozatos útját jeleníti meg.

A sztupában éjjel-nappal megállás nélkül forog az imamalom. Ebben egy tonna papírtekercs van, amelyen Buddha tanának lényegét tartalmazó szent írás áll.
Az imazászlókon békét, jólétet, és teljes boldogságot kívánó imák állnak tibeti nyelven.

A sztupa mellett áll a Kőrösi Csoma Sándor Emlékpavilon melyben nagy utazónkról láthatunk kiállítást, mellette lévő pavilonban Tibetről láthatunk fotókat. A szomszédságban egy tibeti stílusú Tara teaházban teakülönlegességeket és egyéb finomságokat fogyaszthatunk. Az Indiai Ajándékboltban egzotikus keleti tárgyakat, könyveket vásárolhatunk.

Aki a verseny napján kedvet érez velünk Tarra látogatni, annak ajánlom a Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark megtekintését is.

Lejegyezte: Buborék

forrás: http://www.danyikronika.hu/node/2984

 Emlékpark

Tari buddhista templom: